Amikor valaki megvásárolja élete első rovaremésztő növényét,
nagyon sok tényezőre kell figyelnie, hogy a növénye ne pusztuljon el.
Információk hiányában sajnos a vásárolt növények 60-65%-a nem éri meg a fél
évet. Ennek az oka az, hogy igen ritka, Magyarországon (egy-két faj
kivételével) nem őshonos növényekről van szó, melyeknek az élettere eltér az
általunk szabadföldben, illetve lakásban tartott növényekétől. Az első és
legfontosabb dolog, hogy mivel öntözzük ezeket a növényeket. Több lehetőségünk
is van, nézzük meg ezek közül most a legolcsóbbat és a legegyszerűbbet:
Esővíz gyűjtése.
Az esővíz a legolcsóbb és
évmilliók óta elérhető vízforrás, amely szinte minden éghajlaton rendelkezésre
áll. Bizonyos vidékeken nehézkes a gyűjtése, de országunkban általában nem
jelent akadályt.
Az esővíz tisztasága.
Aki kertes házban lakik, annak az
épület csapadékvíz elvezető rendszerét kell csak megcsapolnia és máris
öntözheti a növényeit. De ez így, nem is olyan egyszerű. Manapság egyre több
településen hatalmas ipari parkok, gyárak, benzinkutak találhatók, amelyek
környezetében sajnos szennyezett lehet az esővíz is, ugyanis a levegőbe kerülő
szálló port, gázokat, benzingőzt az esővíz felveszi, megköti így már eleve
szennyezett víz éri el a talajszintet. Ezeken a területeken érdemes várni 2-3
órát az esőzéskor és csak utána gyűjteni a vizet.
Az esőmentes időszakokban az
épületet héjazatán, valamint a csatornarendszerben felhalmozódnak a
szennyezőanyagok, amelyek az esőzés első pár percében- órájában lemosódnak és
az eső intenzitásától függően tisztul ki a rendszer. Itt is várni kell a víz
begyűjtésével. Az összegyűlt vizet hagyjuk állni 1 napig, majd az ülepedés után
a felső letisztult réteget emeljük át tiszta műanyag kannákba, vagy hordóba.
Tegyük fel tiszta esővíz áll a
rendelkezésünkre…el lehet rontani? Persze! Ehhez a művelethez olyan tárolóedény
kell, amiben előtte valami vegyi anyagot, vagy szennyezett folyadékot
tároltunk. Ha bele kerül egy ilye edénybe a víz, ki is lehet önteni, mert nem
használható tovább. Emiatt csak tökéletesen tiszta kannákat, hordót használjunk.
Ha nem tudjuk honnan származik egv-egy edény, inkább másra használjuk, ne
kockáztassunk. Tökéletesen megfelelnek az ioncserélt, vagy desztillált vizes
kiürült kannák, amelyeket kiürülésük után nem használtunk semmi másra.
Használat előtt azért nem árt tiszta vízzel átöblíteni. Tisztítószert ne
használjunk!
Miben gyűjthetünk?
1. A víz összegyűjtésére a
legalkalmasabb egy nagy műanyag hordó (100-200 L), amit a lefolyó alá tehetünk
és ebben gyűjthetjük össze a csapadékot. A tetejére érdemes valami fedőanyagot
tenni, Ez lehet a hordó saját fedele, amire egy lyukat vágunk, ahol
becsatlakozik a lefolyó csöve. A másik lehetőség, hogy egy szúnyoghálót
feszítünk ki rá, így semmi nagy szennyeződés nem tud beleesni a vízbe. A
lefolyókhoz kapható kifordítható terelőelem is, amely a kellő időben
átfordítható, így az eső „eleje” szabadon elfolyhat, a tisztább vizet pedig
vezethetjük a hordónkba.
2. Ma már a legtöbb kertészeti-
és barkács áruházban kapható külön esővíz gyűjtésére szolgáló műanyag edény,
amelynek a fedelén előre kialakították a csatlakozó cső helyét. Ezt a kis kör
alakú műanyag lemezt az átmérőnek megfelelően csak ki kell pattintani. Az edény
aljára egy műanyag csapot is lehet csatlakoztatni, amely megkönnyíti a
víznyerést. Ezek az edények 200-500 L közötti méretekben kaphatók, általában
zöld színben. Érdemes magasabbra helyezni, hogy a csap alá egy vödör odaférjen,
így kényelmesebbé tehetjük a víznyerést.
Kaphatóak nagyobb űrtartalmú műanyag tartályok is amelyek
rozsdamentes acél kerettel kaphatók, így strapabírók. Űrtartalmuk általában
1000 L. Ezek tetején van egy csavaros kupak, és alul pedig egy csap. Ezt is
érdemes emelvényre tenni, hogy aláférjen egy vödör.
3. Új épületek és kertek építése
során már eleve meg lehet tervezni az esővíz gyűjtő rendszert. Ennek alapja egy
terepszint alá süllyeszthető műanyag tartály. Ezek a tartályok 1000 és 10000
liter űrtartalomig használhatók. Általában daru nélkül mozgathatók, anyaguk
időtálló. Fokozottan figyelni kell a tartályok lehorganyzására, mivel üres
állapotban a magas talajvíz kiemelheti az egészet a földből. A tartály gyártói
erre műszaki javaslatot adnak, házilag kivitelezhető módszerről van szó, aminek
a legnagyobb része betonozási munka.
A komolyabb berendezések belső tisztítórendszert is
tartalmaznak (szűréstechnika, uv lámpa)
Költséges megoldásról beszélünk, de sok előnye van:
-
nem zavarja a kert, udvar összképét
-
aránylag kevés külső szennyeződés jut be
-
mivel napfénnyel nem érintkezik a víz, nincs algásodás
-
a talajszint alatt nem melegszik fel benne a víz, télen
nem fagy meg
-
növeli az ingatlan értékét
-
öntözőrendszerre kötve nem kell csapvizet használni az
öntözésre
4. Nyílt színi medencék, kerti tó.
Sajnos azt kell itt megjegyezni, hogy az innen kinyert víz
nem igazán alkalmas a rovaremésztő növények öntözésére. Ha nincs szigetelve a
medence alja, akkor a talajból tápanyagok oldódnak fel, paraziták, férgek,
baktériumok szaporodnak fel benne, ami jelen esetben használhatatlanná teszi a
vizet. Az ilyen medencékben összegyűlt esővizet használjuk inkábba konyhakert,
vagy a díszkert, esetleg a gyep locsolására.
A kerti tó már nem ilyen egyértelmű eset. A jól leszigetelt
és esővízzel (nem csapvízzel) feltöltött tavakban a sekély, vízparti zónákban
eléldegélhetnek a rovaremésztők, de ezeknél a tavaknál fokozott gondot kell
fordítani a bomló szerves anyagok folyamatos eltávolítására, valamint az
élőlények által előállított szennyező anyagok mennyiségére (halak etetése). Egy
jól megtervezett, ökológiailag egyensúlyban lévő tó otthont adhat mind a
hagyományos tavi növényeknek, mind a rovaremésztőknek és persze az állatoknak
is. Ahol bizonytalan annak eldöntése, hogy károsodás nélkül növekedhetnek a
növényeink, ott el lehet szeparálni egy részt a tó területéből és külön
öntözőrendszert kialakítani, amelyben csak esővíz mozog, így nem áll fenn a
tápanyag túladagolás veszélye, viszont a növények sok természetes alapú
tápanyagot vehetnek fel a tó környezetében nyüzsgő rovarok elejtésével. Ez a
megoldás a legtermészetesebb és látvány szempontjából is a legmegragadóbb.
|