Belépés
A fejezet kategóriái
Akvarisztika [1]
Rovaremésztők [3]
Kertészet [2]
Keresés
Barátaink:
  • KOCKAKERT Áruház
  • RNBT
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Nyitólap » Cikkek » Rovaremésztők

    Esővíz gyűjtése

    Amikor valaki megvásárolja élete első rovaremésztő növényét, nagyon sok tényezőre kell figyelnie, hogy a növénye ne pusztuljon el. Információk hiányában sajnos a vásárolt növények 60-65%-a nem éri meg a fél évet. Ennek az oka az, hogy igen ritka, Magyarországon (egy-két faj kivételével) nem őshonos növényekről van szó, melyeknek az élettere eltér az általunk szabadföldben, illetve lakásban tartott növényekétől. Az első és legfontosabb dolog, hogy mivel öntözzük ezeket a növényeket. Több lehetőségünk is van, nézzük meg ezek közül most a legolcsóbbat és a legegyszerűbbet:

     

    Esővíz gyűjtése.

    Az esővíz a legolcsóbb és évmilliók óta elérhető vízforrás, amely szinte minden éghajlaton rendelkezésre áll. Bizonyos vidékeken nehézkes a gyűjtése, de országunkban általában nem jelent akadályt.

     

    Az esővíz tisztasága.

    Aki kertes házban lakik, annak az épület csapadékvíz elvezető rendszerét kell csak megcsapolnia és máris öntözheti a növényeit. De ez így, nem is olyan egyszerű. Manapság egyre több településen hatalmas ipari parkok, gyárak, benzinkutak találhatók, amelyek környezetében sajnos szennyezett lehet az esővíz is, ugyanis a levegőbe kerülő szálló port, gázokat, benzingőzt az esővíz felveszi, megköti így már eleve szennyezett víz éri el a talajszintet. Ezeken a területeken érdemes várni 2-3 órát az esőzéskor és csak utána gyűjteni a vizet.

    Az esőmentes időszakokban az épületet héjazatán, valamint a csatornarendszerben felhalmozódnak a szennyezőanyagok, amelyek az esőzés első pár percében- órájában lemosódnak és az eső intenzitásától függően tisztul ki a rendszer. Itt is várni kell a víz begyűjtésével. Az összegyűlt vizet hagyjuk állni 1 napig, majd az ülepedés után a felső letisztult réteget emeljük át tiszta műanyag kannákba, vagy hordóba.

    Tegyük fel tiszta esővíz áll a rendelkezésünkre…el lehet rontani? Persze! Ehhez a művelethez olyan tárolóedény kell, amiben előtte valami vegyi anyagot, vagy szennyezett folyadékot tároltunk. Ha bele kerül egy ilye edénybe a víz, ki is lehet önteni, mert nem használható tovább. Emiatt csak tökéletesen tiszta kannákat, hordót használjunk. Ha nem tudjuk honnan származik egv-egy edény, inkább másra használjuk, ne kockáztassunk. Tökéletesen megfelelnek az ioncserélt, vagy desztillált vizes kiürült kannák, amelyeket kiürülésük után nem használtunk semmi másra. Használat előtt azért nem árt tiszta vízzel átöblíteni. Tisztítószert ne használjunk!

     

    Miben gyűjthetünk?

    1. A víz összegyűjtésére a legalkalmasabb egy nagy műanyag hordó (100-200 L), amit a lefolyó alá tehetünk és ebben gyűjthetjük össze a csapadékot. A tetejére érdemes valami fedőanyagot tenni, Ez lehet a hordó saját fedele, amire egy lyukat vágunk, ahol becsatlakozik a lefolyó csöve. A másik lehetőség, hogy egy szúnyoghálót feszítünk ki rá, így semmi nagy szennyeződés nem tud beleesni a vízbe. A lefolyókhoz kapható kifordítható terelőelem is, amely a kellő időben átfordítható, így az eső „eleje” szabadon elfolyhat, a tisztább vizet pedig vezethetjük a hordónkba.

    2. Ma már a legtöbb kertészeti- és barkács áruházban kapható külön esővíz gyűjtésére szolgáló műanyag edény, amelynek a fedelén előre kialakították a csatlakozó cső helyét. Ezt a kis kör alakú műanyag lemezt az átmérőnek megfelelően csak ki kell pattintani. Az edény aljára egy műanyag csapot is lehet csatlakoztatni, amely megkönnyíti a víznyerést. Ezek az edények 200-500 L közötti méretekben kaphatók, általában zöld színben. Érdemes magasabbra helyezni, hogy a csap alá egy vödör odaférjen, így kényelmesebbé tehetjük a víznyerést.

    Kaphatóak nagyobb űrtartalmú műanyag tartályok is amelyek rozsdamentes acél kerettel kaphatók, így strapabírók. Űrtartalmuk általában 1000 L. Ezek tetején van egy csavaros kupak, és alul pedig egy csap. Ezt is érdemes emelvényre tenni, hogy aláférjen egy vödör.

     

    3. Új épületek és kertek építése során már eleve meg lehet tervezni az esővíz gyűjtő rendszert. Ennek alapja egy terepszint alá süllyeszthető műanyag tartály. Ezek a tartályok 1000 és 10000 liter űrtartalomig használhatók. Általában daru nélkül mozgathatók, anyaguk időtálló. Fokozottan figyelni kell a tartályok lehorganyzására, mivel üres állapotban a magas talajvíz kiemelheti az egészet a földből. A tartály gyártói erre műszaki javaslatot adnak, házilag kivitelezhető módszerről van szó, aminek a legnagyobb része betonozási munka.

    A komolyabb berendezések belső tisztítórendszert is tartalmaznak (szűréstechnika, uv lámpa)

    Költséges megoldásról beszélünk, de sok előnye van:

    -         nem zavarja a kert, udvar összképét

    -         aránylag kevés külső szennyeződés jut be

    -         mivel napfénnyel nem érintkezik a víz, nincs algásodás

    -         a talajszint alatt nem melegszik fel benne a víz, télen nem fagy meg

    -         növeli az ingatlan értékét

    -         öntözőrendszerre kötve nem kell csapvizet használni az öntözésre

     

    4. Nyílt színi medencék, kerti tó.

    Sajnos azt kell itt megjegyezni, hogy az innen kinyert víz nem igazán alkalmas a rovaremésztő növények öntözésére. Ha nincs szigetelve a medence alja, akkor a talajból tápanyagok oldódnak fel, paraziták, férgek, baktériumok szaporodnak fel benne, ami jelen esetben használhatatlanná teszi a vizet. Az ilyen medencékben összegyűlt esővizet használjuk inkábba konyhakert, vagy a díszkert, esetleg a gyep locsolására.

    A kerti tó már nem ilyen egyértelmű eset. A jól leszigetelt és esővízzel (nem csapvízzel) feltöltött tavakban a sekély, vízparti zónákban eléldegélhetnek a rovaremésztők, de ezeknél a tavaknál fokozott gondot kell fordítani a bomló szerves anyagok folyamatos eltávolítására, valamint az élőlények által előállított szennyező anyagok mennyiségére (halak etetése). Egy jól megtervezett, ökológiailag egyensúlyban lévő tó otthont adhat mind a hagyományos tavi növényeknek, mind a rovaremésztőknek és persze az állatoknak is. Ahol bizonytalan annak eldöntése, hogy károsodás nélkül növekedhetnek a növényeink, ott el lehet szeparálni egy részt a tó területéből és külön öntözőrendszert kialakítani, amelyben csak esővíz mozog, így nem áll fenn a tápanyag túladagolás veszélye, viszont a növények sok természetes alapú tápanyagot vehetnek fel a tó környezetében nyüzsgő rovarok elejtésével. Ez a megoldás a legtermészetesebb és látvány szempontjából is a legmegragadóbb.

    Kategória: Rovaremésztők | Hozzáadta: Vektor (2011-02-22)
    Megtekintések száma: 1357 | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 0
    Név *:
    Email *:
    Kód *: